Landra Verlag

  • Tel: +36-28/389-223
  • Fax: +36-28/586-080
  • Adresse:
    H-2112 Veresegyház,
    Szentkorona u. 7.
  • E-mail: landra@landra.hu


Aratási

eredmények

Lapzártánkkal egyidőben fejeződött be Magyarországon a búza betakarítása. A termés mennyiségéről így már pontos adatokat tudunk, de a minőségi paraméterekről inkább még csak előzetes információk állnak rendelkezésünkre, mivel a pontos mérések, sütési próbák most zajlanak.

A Gabonaszövetség tájékoztatása szerint idén a búza vetésterülete egy­millió-egyszázezer és egymillió-egyszázötvenezer hektár között volt.

A termésátlag 4,631 tonna / hektár az aratási adatok 95%-ának összesítése után. Mindezek alapján az idei termés nagyjából 5 millió tonna körül alakul.

Figyelembe véve a tavalyi hatalmas termés után maradt óbúza készleteket, elmondható, hogy mennyiségi hiány biztosan nem lesz.

A minőség azonban nagyon vegyes képet mutat. Az időjárás olyannyira eltérő volt időben és földrajzilag egyaránt, hogy szinte minden tábla búza minősége más.

Az aratás kezdetekor a júliusi rossz időjárás, a sok eső a korai érésű fajtákat károsította elsősorban. Azok a búzafajták, amelyek később érnek, nagyobb eséllyel lettek jó minőségűek, mivel július második felében jobb volt az időjárás. Az augusztusi, sok helyen özönvízszerű csapadék az aratás végét tette nagyon kérdésessé és nehézzé.

A csapadékeloszlás foltossága mellett elmondható, hogy a Dunántúl nagyobb kárt szenvedett, mint az Alföld, ahol kevesebb a gond.

A malmoknak idén komoly gondot okoz a felvásárlás. Azon túl, hogy szinte minden egyes tétel más minőségi paraméterekkel rendelkezik, ezek sokszor ellentmondóak egymásnak. Messze nem lesz elegendő egy adatot ellenőrizni, rengeteg vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a malom ki tudja választani a megfelelő alapanyagokat.

Az eddigi adatok alapján annak ellenére, hogy a termés jelentős részének magas a sikértartalma, ez nagy terüléssel párosul. Szinte azt lehet mondani, hogy az alacsonyabb sikértartalmú búza jobb minőségű lisztet eredményezhet sütőipari szempontból.
A malmoknak és a felhasználóknak is sok gondjuk lesz még az új liszttel, nehéz lesz egyenletes minőséget termelni úgy lisztből, mint pékáruból.

A sütőipari adalékanyag-gyártó cégek ilyenkor éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy felmérjék az új liszt tulajdonságait és a sütőszereiket hozzáigazítsák az új paraméterekhez.

Amint a Stamag-Ireks Kft.-től megtudtuk, ők már egyes nagyobb vásárlóiknak módosított összetételben szállítják a sütőszereiket, mivel az új liszttel nagyon nehéz dolgozni.
A Stamag-Ireks általában szeptember 1-től szokta módosítani a sütőszerek összetételét, de ezt most a nehéz helyzetre való tekintettel előrehozták.

Hiába magas a sikértartalom, az alacsony esésszám és különösen a nagy terülés komoly gondot fog okozni a pékeknek.
Az adalékanyagok szerepe ezért most különösen fontos. Jó lisztből könnyű dolgozni, de ilyenkor nagy szükség van a pontosan beállított, minőségi adalékanyagokra.

Az átállás időszakára természetesen a régi, jól bevált módszer, a régi liszttel való keverés ajánlható. Biztos, hogy a pékségeknek is kisérletezésre, próbasütésekre lesz szüksége, hogy a technológiát az új liszthez igazítsák.

Figyelni kell, mert a magas, 30 fölötti sikértartalom becsapós lehet. Hiába magas a sikértartalom, ha a sikér minősége gyenge, nagy a terülése.

Ráadásul ebben az évben a termés nagyfokú egyenetlensége miatt várható, hogy az egyes malmok kínálata között a megszokottnál komolyabb eltérés lesz. Ez tovább nehezíti a felhasználók dolgát. Kérdéses az is, hogy vajon a környező EU tagországok - elsősorban Szlovákia - termése milyen volt, hiszen az előző évhez hasonlóan idén is várható, hogy a malmok a szomszédos országok piacán is megjelennek.

A gútai (Kolárovo) Vitaflóra malom tájékoztatása szerint a felvidéki termés hasonlóan alakult a magyarországihoz. Győr-Sopron megyei búzát is vizsgáltak, és azt találták, hogy lényegében ugyanolyan minőségű, mint a csallóközi.
A Komáromi járás átlaghozama 4,9 tonna / hektár volt, de a teljes aratás még nem fejeződött be, különösen a keleti országrészben, mivel a Felvidék időjárása valamivel hűvösebb a magyarországinál.

Az viszont már bizonyos, hogy Szlovákiában is teljesen vegyes képet mutat a termés. A korai érésű fajták ott is komolyan károsodtak. Azok a búzák lettek jók, amelyeket az október 15-e utáni időszakban vetettek.

A gútaiak szerint a sikér minősége jó lesz, a terülés ugyan rossz, de nem tragikus. Összességében a tavalyi minőségnél valamivel gyengébb liszt várható Szlovákiában is.
Nem rossz a helyzet, csak nehéz – így lehetne legjobban megfogalmazni az új liszttel kapcsolatos tapasztalatokat.
Nem rossz, mert van bőségesen búza, amelyből lesz elegendő jó minőségű liszt, csak tulajdonságaiban nagyon vegyes összetételű a termés, ezért nehéz lesz egyenletesen termelni.
Nehéz a megfelelő szállítókat megtalálni, nehéz a technológiát beállítani. Mindezekért idén a szakértelem még komolyabb hangsúlyt kap, mint tavaly.

Reméljük mindenki zökkenőmentesen át tud állni az új liszt használatára.