A búzatermés
A Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) becslése szerint az idei búzatermés világszinten mintegy 604 millió tonnára várható, amely 21 millió tonnával kevesebb a tavalyinál. A várható fogyasztás körülbelül 607 millió tonna.
Ebből következően a világ tartalékai úgy számolják, hogy nagyjából 3-4 millió tonnával, 132 millió tonnára csökkenhetnek. A búza fogyasztása világszinten csökken, mégpedig elsősorban Kína miatt, ahol a növekvő vásárlóerő a drágább zöldségek, húsfélék és gyümölcsök felé fordul az egyszerűbb ételnek tekintett búza felől.
A fenti adatok és a jelentős átmenő készletek miatt az exportőrökre – köztük a világ elsőszámú búzaexportőrének számító EU-ra – nehéz év vár. Nem könnyű eladni a felesleget, komoly verseny várható a világpiacon.
A gabonafélék világpiaci ára az elmúlt egy évben kismértékben csökkent, miközben a tengeri szállítás költsége (nem függetlenül a magas olajáraktól) soha nem látott magasságba emelkedett.
Mindezeket figyelembe véve az EU februárban újra bevezette a búza export visszatérítéseket, magyarán támogatást nyújt a búza kiviteléhez. Az Unió a 2004-2005-ös gazdasági évben várhatóan 2,5 millió tonna lisztet exportál. Bár ez némi növekedést jelent az előző évhez képest, de 1996-óta lényegében folyamatos a csökkenés, miközben az EU olyan jelentős búzatermelő országokkal gyarapodott, mint például Magyarország.
Május 19-én majdnem 3 millió tonnára emelték (2,94 m) a visszatérítésben részesíthető búza mennyiségét.
Ahhoz képest viszont még mindig komolyan őrzi az Unió a vezető szerepét, hogy a második legnagyobb búzaexportőr, Törökország 750.000 tonna búzát, búzalisztet exportált idén és tavaly is. A harmadik legnagyobb értékesítő Argentína évi 550.000 tonnával.
A régen hatalmas búzakiviteléről híres USA idén a II. világháború óta a legalacsonyabb, mindössze 450.000 tonna lisztet exportál.
Érdekes ellentmondása a világpiacnak, hogy a búzatermelésben, amely lényegében a legalapvetőbb élelmiszerünk a fejlett országok járnak elől, miközben a legnagyobb vásárló a legszegényebb kontinens, Afrika. Líbia egyedül több, mint egymillió tonna lisztet vásárol. Afrika összesen nagyjából 3 millió tonnát importál.
Magyarországon néha az orosz búzával szokták riogatni a piacot, de az ottani felesleg elsősorban az egyiptomi piacon talál vevőre a relatiíve még mindig olcsó tengeri szállításnak és a hagyományos kapcsolatoknak köszönhetően. Például idén májusban 250.000 tonna orosz búza szállítására kötöttek megállapodást az egyiptomiak.
Magyarország átlagos búzatermésre számíthat idén. A teljes gabonatermés 16-17 millió tonna körül várható, ami elmarad a tavalyi rekordtól. A jelentős átmenő készletek miatt a miniszter szerint további 2-2,5 millió tonnányi raktárkapcitásra lesz szükség, mivel az idei termés is – Gráf József szavaival – „szép intervenciós készleteket eredményez”. Az intervenció lényege, hogy az Unió a feleslegét közösen kezeli.
Remélhetőleg a Portugáliba irányuló, az EU által jóváhagyott gabonaszállításunk sikeres lesz (a megállapodás 400.000 tonnáról szól, takarmányozási célra), és további hasonló akciók fogják követni.
Lapzártánkkal egyidőben, június 15-én Londonban az IGC konferenciát szervez, amelyen az első felszólaló a magyar agrárminiszter. Ez is jelzi, hogy Magyarország az EU egyik jelentős gabonatermő országa, amely a saját felhasználáson kívül a közösségi és a világpiacra is tud értékesíteni.



