Nadrágszíj

Eddig is alig kaptunk levegőt, de most még jó alaposan húztak rajta...

A közelmúltban bejelentett magyar kormányzati intézkedések és tervezetek alapos megszorításokat tartalmaznak a vállalkozók, cégek kárára. Ráadásul mindez szakértők szerint kisebb-nagyobb gazdasági visszaesést is magával fog hozni, azaz a keresleti oldalon is csökkenésre számíthatunk.

Szlovákiában sem várhatunk sok jót az új kabinettől, az eddigi - gazdasági szempontból sikeres - reformokat nagy valószínűséggel le fogják állítani, de legalábbis gyengíteni.
A baj persze most sem jár egyedül. Az egyre jobban elszabaduló energiaárak szintén óriási nyomással nehezednek ránk. A gáz, az olaj és a benzin ára is rakétasebességgel nő. Ráadásul nem valószínű, hogy ez csak átmeneti tendencia lenne. Az egyre fogyó készletek, és a nagy szállítók körüli politikai bizonytalanságok (Irak, Irán, Venezuela, stb.) azt vetítik előre, hogy ennél olcsóbb energiára ne számítsunk, sőt jobb, ha felkészülünk a további emelkedésre.

Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Meg lehet próbálni áthárítani a fogyasztókra a költségek növekedését, de ez visszaeső kereslet mellett enyhén szólva nem könnyű. Még ha valamelyest sikerül is, biztosan nem fogja fedezni az összes költségnövekedést. Muszáj takarékoskodni, összehúzni a nadrágszíjat. Vegyük számba, hogy milyen lehetőségeink vannak a költségek csökkentésére:

Munkabér

Ez a legfájdalmasabb terület, és itt ütközhetünk a legnagyobb ellenállásba. Azonban az élőmunka nagyon jelentős részt képvisel a legtöbb pék, cukrász, tésztagyártó és fagylaltos vállalkozás költségei között, ezért megkerülhetetlen, hogy végiggondoljuk, vannak-e ezen a téren tartalékaink. Jobb munkaszervezéssel, műszaki átalakítással, fejlesztéssel sokszor ki lehet váltani, csökkenteni lehet a szükséges munkaerőt. Előfordulhat, hogy érdemes bizonyos területeket külső vállalkozóra bízni, mert olcsóbban jöhetünk ki, mintha saját alkalmazottal végeztetnénk el ugyanazt a feladatot. Magyarországon ugyan éppen hadat üzentek a színlelt szerződéseknek, de nem is erre gondoltunk, hanem azokra a jól elkülöníthető tevékenységekre, amelyekre specializálódott vállalkozásokat versenyeztethetünk. Ilyen például a takarítás, a szállítás.

Energia

Ez az a terület, ahol szinte biztosan mindenkinek vannak megtakarítási lehetőségei - és ezek folyamatosan nőnek, ahogyan emelkednek az energiaárak. Nyugat-Európa töredék energiát használ ugyanannyi gazdasági érték előállítására, mint mi. Persze ez részben a gazdaság szerkezetének különbözőségéből is fakad (szoftverfejlesztéshez lényegesen kevesebb energia kell, mint a kohászathoz), de igaz ez egyes konkrét iparágakat összehasonlítva is.

Az energiatakarékossághoz először fel kell mérni, hogy hol használjuk a legtöbb energiát, mivel általában itt lehet a legnagyobb megtakarítást elérni. Pékségekben ez nagy valószínűséggel a kemencéket, tésztaüzemekben a szárítókat, cukrászatokban a hűtőket, fagyasztókat jelenti. Könnyen belátható, hogy az energiaveszteség leginkább hő formájában érhető tetten.

Az elvesztegetett hőenergiát egyrészt passzív módon - szigeteléssel - csökkenthetjük, másrészt aktívan törekedhetünk a „hulladék” hő hasznosítására. Hőcserélőkkel például megoldható, hogy az egyébként szabadba távozó energia egy részét más célra fel tudjuk használni.

Tőke

A kisvállalkozók számára ma még szokatlan gondolat, de valójában a tőkének is költsége van. Aki hitelből dolgozik, az pontosan tudja, hogy így van. A saját tőkére azonban kevesen számolnak költséget. Pedig annak is van költsége, mégpedig az az „elveszett” haszon, amit akkor termelt volna, ha máshol befektetjük. Mondhatjuk úgy is, hogy a saját tőkénkre is kell kamatot számolnunk, éppen úgy, mintha hitelbe kaptuk volna. Ha ugyanis nem tudja a vállalkozásunk kitermelni ezt a „kamatot”, akkor ésszerűbb máshol befektetni a pénzünket.

Hogyan lehet a tőkével spórolni? Kétféleképpen: minél alacsonyabb költségen kell biztosítani, és minél kevesebbet kell használni. Alacsonyabb költséget akkor tudunk elérni, ha például olcsón kapunk hitelt. Ehhez képest éppen emelkednek a kamatok és esnek a közép-európai valuták. A másik lehetőség, hogy csökkentjük a vállalkozásunk tőkeigényét. Törekedhetünk például arra, hogy minél hamarabb fizessenek a vevőink. Ezzel csökkentjük a forgóeszközeink tőkeigényét, kevesebb pénzünk lesz „kint”.

A munkabér, az energia és a szükséges tőke költségét leginkább a gépek-berendezések ésszerű, gazdaságosságot szem előtt tartó kiválasztásával, lecserélésével, esetleg átalakításával szoríthatjuk le.

Gépek-berendezések

Bár a végtelenségig nem csökkenthető, de az élőmunka ma már soha nem látott mértékben kiváltható intelligens műszaki megoldások révén. Az automatizálás, a számítógépek irányította vezérlés, amely néhány évvel ezelőtt még csak a nagyüzemekben volt látható, ma már kisvállalkozások számára is elérhető.
A modern gépek nem csak közvetlenül munkaerőt váltanak ki, de legtöbbször képzettséget is. Sokkal kevésbé kvalifikált dolgozók is képesek ugyanolyan szintű termelésre azáltal, hogy a szakmai tudás az automatikába van beépítve.

Az energia-megtakarítással ugyanez a helyzet. Általában van lehetőség a meglévő gépeket is energiatakarékosabban üzemeltetni, de legtöbbször egy új, a takarékosságot szem előtt tartó berendezés megvásárlása tud drasztikus javulást hozni.

A tőkeköltség szintén nagymértékben függ a beszerzett gépektől, mivel ezek összességében a legtöbb vállalkozás tőkéjének jelentős részét kötik le (különösen, ha nincs saját ingatlana).

Mindezek alapján láthatjuk, hogy milyen kritikus kérdés a gépek-berendezések helyes megválasztása, összehangolása. A költségeink zöme közvetlenül vagy közvetve összefügg azzal, hogy milyen gépparkot választottunk a termeléshez. Az ezen a téren hozott döntéseink évekre előre alapvetően befolyásolják a vállalkozásunk nyereségességét.

A legnagyobb probléma, hogy bár komolyan tudnánk csökkenteni a bér jellegű és az energiaköltségeket is, csakhogy sokaknak ehhez szinte az egész gépparkot le kellene cserélni, sokszor még új helyre is költözni. Ez pedig óriási tőkét igényel, ami ritkán áll rendelkezésre.

A 2007-től ígért, az eddigiekhez képest többszörös EU támogatások elsősorban nem a vállalkozásokat, sokkal inkább például az önkormányzatokat fogják segíteni. Ráadásul az eddigi tapasztalatok alapján a kifizetések lassúsága, bürokratikussága sem teszi egyszerűvé az ezekre való támaszkodást.

Mindezek nagy valószínűséggel tovább fogják erősíteni a koncentrációt. Lesznek cégek, amelyek megerősödnek; méretüknél és tőkeerejüknél fogva képesek lesznek olyan beruházásokra, amelyekkel gazdaságosabban tudnak termelni.

A közelmúlt és a jövő változásai ezt a folyamatot fogják erősíteni. Azok fognak életben maradni, akik képesek lesznek a költségeiket a lehető legalacsonyabban tartani.