A szeretet erő, ami átformálhatja azt, akit
szeretnek, és egészen biztosan megváltoz-
tatja, jobbá teszi azt, aki szeret. Aki ezen
az úton jár, az tudja, hogy mit miért tesz,
honnan és hová tart. Értelme van az életé-
nek. Nem törtet, de halad előre. Nyugodt
még akkor is, ha körülötte bajok, nehéz-
ségek, akár tragédiák történnek. Ez az
egyetlen, amit nem lehet senkitől elvenni.
Ki akadályozhatja meg, hogy jót akarjunk
másoknak?
Az ember belsejét, a lelkét csak saját maga
tudja megváltoztatni. Nehezíteni vagy
könnyíteni tudják a külső körülmények,
de mindig szabadok vagyunk, hogy vá-
lasszuk a jót, elinduljunk a szeretet útján.
Amíg élünk, megváltozhatunk. Újra és
újra alkalmunk van rá, ahogyan a kará-
csony is vissza-visszatér. De ez nem ok
arra, hogy halogassuk, hiszen nem tud-
hatjuk, hogy meddig lesz rá még módunk.
Ünnepeljük jól a karácsonyt, érezzük
meg a szeretet lényegét és erejét! Tanul-
junk meg adni magunkból, megosztani,
figyelni és meghallgatni, jót akarni és jót
tenni. Mindig van valaki, akinek szüksé-
ge van ránk, az odafigyelésünkre, akinek
tudunk segíteni, adni. Vegyük észre azo-
kat, akiket mások elfelejtenek. Az őszinte
törődés mindenkinek jól esik, és sokszor
nem kell messzire menni ahhoz, hogy
találjunk olyanokat, akiknek különösen
nagy szüksége van rá. Nem mindenki
anyagiakban szenved hiányt, bár sajnos ez
sem ritka ma. Egy vigasztaló, bátorító szó,
egy együttérző beszélgetés sokszor többet
ér, mint bármilyen ajándék.
Érdemes végiggondolni a szűk családtól
elkezdve a tágabb rokonságon át a kol-
légákig, ismerősökig, hogy kinek mivel
tudnánk igazán örömet szerezni. Szívvel
és ésszel, a valódi jót keresve. Ez az első
lépés az úton, amelyen megtalálhatjuk azt
a belső értéket, amire kimondva, kimon-
datlanul mindannyian vágyunk.
Ha segít minket erre az útra lépni, akkor az
ünnep eléri a célját bennünk. Erőt kapunk
belőle, irányt, értelmet ad az életünknek.
Világosságot gyújt a sötétségben, és a vi-
lágosság arra való, hogy utat mutasson, és
ne botoljunk meg. Mi magunk és mások
is lássák, hogy merre érdemes haladni.
Minél több jót teszünk, annál nagyobb
lesz ez a világosság, és egyre tisztábban
fogunk látni.
A szeretet segít, gondoskodik, épít, gyó-
gyít, felemel, megvigasztal. Aki szeret,
az ezt teszi. Szabadon, szeretetből, nem
azért, hogy viszonzást kapjon.
Egy rövid versidézettel szeretném befe-
jezni az írásomat, összefoglalva a szeretet
lényegét:
Nem elég a jóra vágyni,
a jót akarni kell!
És nem elég akarni,
De tenni, tenni kell
Váci Mihály
– Még nem elég! (részlet)
5
