2015_12 - page 9

9
szakmát
szempontból. Sokan egyáltalán nem ta-
lálnak ki újdonságokat, mondván, hogy
úgyis évente ott az Országtorta. Nem kell
félni kísérletezni. Egyszer volt egy négy órás
áramszünetünk, tele volt a sütő. Nem akar-
tam kidobni, amikor visszajött az áram, jó
alaposan átsütöttük, majd Amaretto likőr-
rel készítettünk belőle egy desszertet. Azóta
is keresik, én pedig nagyon sajnálom, hogy
akkor nem gondoltam rá, hogy leírjam a
receptet, pedig a legendák szerint nem ez
lett volna az első, ami egy hibából született
.
A másik nagy baj, hogy nem tudunk ösz-
szefogni. Régen természetes volt, hogy ha
valakinek mondjuk volt egy hengergépe,
akkor a szomszéd cukrász bekopoghatott
hozzá, hogy készítene rajta egy kis mar-
cipánt. Ma arra a gondolatra, hogy akár
vásárolhatnánk egymástól, mindenkinek
az jut az eszébe, hogy még a végén a má-
sik meggazdagszik belőle. Nem szabadna
irigykedni. Csak szeretettel lehet ezt a szak-
mát végezni.
Náluk nem csak a szakma szeretete kéz-
zelfogható, hanem a család összetartása
is. Felesége és öt gyereke vagy állandóan
vagy alkalmilag kiveszi a részét a munká-
ból. Mindenkinek megvan a maga terüle-
te, láthatóan jól kiegészítik egymást. –
Én
már igyekszem háttérbe vonulni. Annak
örülök, hogy a családom egyszerre fogé-
kony az újra és közben tiszteletben tartja a
régit. Az értékesítés módja például nagyon
megváltozott. Gyerekkoromban karácsony
előtt édesanyám fellapozta a rendelésköny-
vet, és megnézte, hogy ki nem rendelt még.
Ma december 24.-én is kell bejglit sütni,
ennyire nem terveznek az emberek előre. A
sok különböző vélt vagy valós ételallergia és
betegség is kihívás elé állít minket. Válto-
zik a világ, és aki felelősséget érez a szakma
iránt, annak türelemre van szüksége.
Különleges hely a Bergmann Cukrászda,
ahol klasszikusan elegáns és egyszerre
családias hangulatban rendkívül finom
süteményeket kínálnak. Minden a helyén
van, még az is, amit a vendégek nem lát-
hatnak. A műhely tiszta, rendezett és lát-
hatóan precíz munkát végeznek a dolgo-
zók. Azt kívánjuk nekik, amit maguk írtak
az étlapra:
Isten áldja a tisztes ipart!
verik. Ez lehet, hogy túlzás, de az irányt
jelzi. Vissza kell térnünk az alapokhoz, ha
nem akarunk a tömegtermelés színvonalán
dolgozni
.
A cukrászat a kultúra része, nem
lehet rohanni vele, és nem szabad mindent
elvállalni.
Az újító kreativitást kell előtérbe állítani.
Az igazi klasszikusokat – Dobos, Esterhá-
zy – rendben van, hogy védjük, de ezen
kívül ne egymást másoljuk. Szerintem
az Ország Tortája sem szerencsés ebből a
1,2,3,4,5,6,7,8 10,11,12,13,14,15,16,17,18,19,...40
Powered by FlippingBook