2017 11

MÉSZÁROS CUKRÁSZDA – Kilencven éve, lényegében megszakítás nélkül üzemelünk. Második, harmadik generációs törzsvendégeink vannak, so- kan úgy hozzák hozzánk az unokáikat, hogy „látod, ide jártam apukámmal, ami- kor olyan kicsi voltam, mint te” – mesél a szombathelyi Mészáros Gábor arról, hogy hogyan köti össze a cukrászdájuk az egy- mást váltó generációkat. A történelem őket se kerülte el, de a nagy- mama kitartása páratlan volt. Az 1926- ban alapított cukrászdát természetesen államosították, pedig már ott tartottak, hogy saját konzervüzemet terveztek in- dítani. Mivel a nagypapa nagyon jó szak- ember volt, üzemvezetőnek maradhatott az elvett cukrászdájában. De a nagyma- ma nem adta fel, nyitott egy újat. Azt is elvették. Rá egy évre ismét új cukrászdát nyitottak. Azt már nem vették el, így a Mészáros Cukrászda a szocializmus ideje alatt is élt, és a szombathelyieknek adott egy biztos pontot. A kilencven év alatt a Mészáros család- ban is volt két generációváltás, most már Gábor egyedül – pontosabban a feleségé- vel, akivel idén szeptemberben tartották az esküvőjüket – vezeti a cukrászdát. A szépen felújított belső tér és a pult kíná- lata egyaránt elegáns és minőséget sugall. A közelben lakó rokonaink csak annyit mondtak, hogy igen, ez az a cukrászda, ahol nem lehet asztalt kapni. Ez a jelen, de pár éve nekik is szembe kel- lett nézniük a gazdasági válsággal. – Egy- szer csak azt vettem észre, hogy kiürült a cukrászda, eltűntek a vendégek. Körülnéz- tem, és azt láttam, hogy máshol olcsósítás- sal igyekeznek fenntartani a forgalmat. Én viszont azt mondtam, hogy ha már luxus lett cukrászdába járni, akkor legyen tény- leg luxus. Itt volt az alkalom, hogy kirakjuk azt, ami már elavult, és feltornázzuk a mi- nőséget – mesél Gábor a merész lépésről, ami a válságra adott válaszuk alapja volt. Erre építkezett, és közben a marketinget se hanyagolta el. Tematikus hétvégéket kezdett szervezni, amikor teljesen új kíná- lat várta a vendégeket. – Minden dolgozót bevontunk, az ő ötleteik alapján választot- tunk témát, és a recepteket is ők hozták, alkották. Még a pultosok is a műhelyben forgolódtak, és mindenki nagyon büszke volt, amikor az ő süteményét – közösen – beszavaztuk a kínálatba. Az is előfordult nem egyszer, hogy két nem igazán jó recept házasításából végül született egy sikeres. Nagyon összekovácsolta a kollégákat, és mindannyian rengeteget tanultunk belőle – idézi fel vendéglátónk a megújulás nem mindennapi módszereit. Volt csokoládé- szalon, gesztenye hétvége, francia, angol napok és saját karácsonyi vásárt is tar- tottak grill pavilonnal és zenével. Nyáron éjszaka alkoholos fagylaltokat mérnek, de csak a szerencséseknek, mert alig lehet bejutni, olyan nagy a tömeg. Ez is egy kol- légáktól származó ötlet. – Szeretem, ha valaki önálló, nem szeretek ostoba emberekkel dolgozni. Gyakran vá- laszolom azt a kérdéseikre, hogy oldjátok meg. Én se biztos, hogy jobban tudnám, akkor meg inkább tanuljanak önállóságot. Nem ölöm meg a kreativitást – lep meg minket Gábor az egyéni módszereivel, amit ugyan minden vezetőképzésen taní- tanak, de igen kevesen alkalmaznak. Az eredmény? – Nincsenek munkaerőgond- jaink – mondja, és alig hiszünk a fülünk- nek. Karnyújtásnyira az osztrák határ, nappalra kiürül a megye, majd’ minden- ki a szomszédba jár dolgozni. Neki meg nincsenek munkaerő gondjai, miközben 8