2017 10

ban, ahol szintén lehet jó kenyeret kapni, de csak kevesen tudják megfizetni. Nálunk egy zsömle 40 forint, és ezért egy jó zsömlét kap, aki megveszi. Ha van 60 forintja, ak- kor már kiflit tud venni – magyarázza Ro- land a filozófiáját. Tegyük hozzá, olyan kif- lit kapnak a jászberényiek, amiért tényleg járna egy hatalmas kupa. – Ha leveszünk bármit a polcról, az Párizsban is megáll- ná a helyét – mondja, és csak egyetérteni tudunk vele. Tényleg minden kiváló, amit csak kóstolunk. – Szeretnénk segíteni, hogy a lényeget lás- sák az emberek. Az nem kiváltság, hogy jót együnk. Ezért nekünk, pékeknek kell ten- ni, hogy amit adunk, az tényleg jó legyen. Nem igaz, hogy lehetetlen, csak akarni kell. Mindenhol kellene lennie ilyen pékség- nek – folytatja Roland. Rögtön adódna a kérdés, hogy mikor nyitja a következőt, de még mielőtt kimondhatnánk, máris megválaszolja a fel nem tett kérdésünket: – Mi ennyit tudunk sütni. Ha kevés, legyen egy másik család, aki megsüti a másik felét. Ha nem tudják, hogyan, jöjjenek el, meg- mutatom, elmondom . A hogyanról mindjárt kapunk is egy rövid leckét. Roland mindent grammra ponto- san mér ki, és a kiflit, a méltán híres kif- lijét másodpercre pontosan (12 perc, 35 mp) süti. Ezen a ponton hirtelen helyére kerül a VW Bogár, az osztrák bio gyü- mölcslé, a német bögregyűjtemény, a tisz- ta mosdó és a sváb rozskenyér: itt minden a német precizitásról szól. „Ez itt több, mint egy pékség. Egy álom költözött ide a falak közé.” Ezzel a két mondattal kezdődik az a molinó, ami az üzletet kívülről díszíti. Roli és Norbi álma, ahogy a felirat hirdeti, de ez nem csak az ő álmuk. Amit létrehoztak, az a szakma álma, amiről eddig azt gondoltuk, hogy szép, de nem sok köze van a valósághoz. Egy olyan pékség, ahol minden valódi, nincs semmi trükk, le- és megrövidítés. Mindez gyakorlatilag bárki számára meg- fizethető árakkal. Ilyen csak a mesében volt eddig, de most Jászberényben valóra vált. Ez a csöpp kis- város hirtelen a szakma fővárosává vált. Senki nem mondhatja ezek után, hogy nem lehet kiváló minőséget készíteni, a kézműves pékség úri huncutság, és a mi- nőség olyan drága, hogy azt az átlagember úgysem tudná megfizetni. Ez még csak a kezdet. – Pont azt nem sütjük, amiben kimagaslóan jók vagyunk. Egyelőre azt sütjük, amire igény van. Sok- kal több van a fejünkben, jövő év elejére remélem eljutunk oda, ahová szeretnénk – ad bepillantást Roland a jövőbe. 17