Szó Gellért
elmondhatja magáról, hogy
igazi rajt-cél győzelmet aratott. Alig más-
fél éve lett cukrász – tegyük hozzá, többé-
kevésbé kényszerből –, és most ő az idei
Ország Tortája megalkotója. Nem min-
dennapi a történetük – merthogy ketten
vannak, Dániellel, a bátyjával. Augusztus
20. előtt egy héttel látogattunk el a cuk-
rászdájukba, Salgótarjánba, ahol egy for-
ró hétköznap délutánján, amikor emberi
számítás szerint senkinek nem jut eszébe,
hogy a betonrengetegben a szükségesnél
egy perccel is többet töltsön, hosszú sor
állt az utcán a fagylaltjukért. Nem kap-
tunk szabad asztalt, hogy nyugodtan be-
szélgethessünk, végül a pultnál tudtunk
leülni, hogy a kérdéseinket feltegyük.
– Milyen érzés, hogy ti alkottátok meg az
Ország Tortáját?
–
Nagyon jó! Már Soltvadkerten nagy bol-
dogság volt, hogy két tortával is tovább-
jutottunk, de amikor kiderült, hogy elsők
lettünk, nem fogtuk fel igazán. Csak a
Parlamentben szembesültünk vele, hogy
mi győztünk. Szinte felfoghatatlan, hiszen
a cukrászdánkat is csak két éve nyitottuk
meg
– meséli Gellért.
– Honnan jöttök, mi volt az előzménye a
cukrászdának?
–
Ez tényleg érdekes, mert én gyerekkorom-
ban soha nem jártam cukrászdába, nem
szerettem a süteményeket, édességeket
–
folytatja
Szó Dániel
.
A családunk élelmiszer kereskedelmi vo-
nalon vállalkozott, de amikor a multik te-
ret nyertek, váltanunk kellett. Nyolc évvel
ezelőtt vásároltunk egy akkor már fél éve
zárva lévő pékséget. Teljesen tudatlanul
kezdtük, két-három év kellett hozzá, amíg
átláttuk a folyamatokat. Én közben meg-
SZERETETBŐL CSINÁLJUK
- az Ország
