27
A legkisebbektől eltekintve a száraztész-
ta présgépek fejrésze hűtést igényel, amit
jellemzően vízzel oldanak meg. A nagy
nyomás hatására a tészta mechanikai
megformálásakor jelentős hő keletkezik,
amit el kell vezetni. Ezt a gyakorlatban a
kisüzemek a hálózati víz rákötésével old-
ják meg, amit szabadon hagynak elfolyni
a csatornába, vagy – ha van – a kertet lo-
csolják vele.
Belegondoltak már, hogy mennyibe is
kerül az a vízmennyiség, amit a hűtésre
használnak el? Számoljunk egy kicsit! Az
50-250 kg/h teljesítményű prések hűtővíz
igénye a tésztagyártó kollégáktól kapott
adatok alapján 5-10 l/min. Napi hét óra
gépidővel, évi 250 munkanappal számol-
va ez gépenként 500 és 800 ezer forint
közé tehető évente átlagos víz- és csator-
nadíj mellett!
Ezért az összegért már komoly vízforgató-
hasznosító berendezést lehet beszerezni,
ami így kevesebb, mint egy év alatt megté-
rülhet. Ráadásul a vizet sem pocsékoljuk
vele. A technika lényege egyszerű, pont
ugyanaz, mint a gépjárművek hűtése ese-
tén: zárt rendszerben kell forgatni a vizet,
és szükség van egy külső hőleadó egység-
re. Ez akár egy föld alatti tartály is lehet
(például kútban). A pontos szabályozás-
hoz egy hőmérő által vezérelt szivattyúra
van még szükség, aminek a segítségével a
hűtővíz keringését tudjuk megoldani.
Jelentős további előnye a vízforgató be-
rendezésnek, hogy a segítségével sokkal
pontosabban tudjuk a présgépből kilépő
tészta hőmérsékletét szabályozni. Ha iga-
zán kézben akarjuk tartani a folyamato-
kat, akkor nem egyszerűen hűtésre van
szükségünk, hanem a tészta szempontjá-
ból ideális hőfok beállítására. A termék
belső szerkezetére is hatással van a hőfok,
amivel a matricában megformálódik, és
ami még nyilvánvalóbb, a szárítás során
sem mindegy, hogy milyen hőmérséklet-
ről indul a nyers tészta felmelegítése.
Ebből a szempontból nyilván az lenne
az érdekünk, hogy minél magasabb hő-
mérsékleten lépjen ki a présből a tészta,
hiszen kár először lehűteni, hogy aztán
felmelegítsük. Ennek azonban van egy ha-
tára, amíg elmehetünk az anyag minőségi
romlása nélkül. Ezért van szükség mégis-
csak a fej hűtésére.
A keletkező hő mennyiségét a legkülön-
bözőbb tényezők, közte még a liszt mi-
nősége, a tészta összetétele (tojásszám,
vízmennyiség) is befolyásolják, ezért kü-
lönösen sokat segít az egyenletes terme-
lésben, ha ezen a ponton, ahol a tészta
megformálásra kerül, precízen be tudjuk
állítani a hőmérsékletét. Ez alapvető ah-
hoz, hogy az egész szárítási folyamat min-
dig ugyanúgy menjen végbe, az energia-
felhasználást, a késztermék víztartalmát
az ideálishoz tudjuk közelíteni a mindig
egyforma szárítási folyamattal. A víztaka-
rékosság mellett a minőségbiztosításhoz
is nagy előrelépés a szabályozott hőmér-
sékletű vízforgató berendezés beépítése a
száraztésztagyártás termelő vonalába.
Szécsi Tamás
HŰTŐVÍZ
a cseppenként elfolyó pénz
