Júniusi számunkban
Merre tart a száraztésztagyártás?
címmel közöltünk egy
cikket, amelyre érkezett egy hozzászólás a magyar tésztások körében jól is-
mert
Szécsi Tamástól
, aki a szárítók szakértője, és jó rálátása van elsősorban
a kisebb üzemekre. Az említett cikkünk utolsó bekezdésében arról írtunk,
hogy a kisüzemek helyzete nem reménytelen, átgondolt, réspiacokra kon-
centráló stratégiával fennmaradhatnak. Ezt a gondolatot fűzte tovább Szécsi
úr, konkrét ötletekkel, tanácsokkal:
–
A házi jellegű és különleges tésztákkal a kisüzemek megtalálhatják azt a pi-
aci szegmenst, ahol csak egymással kell versenyezniük, és amelyhez elsősorban
innováció szükséges, nem csúcstechnológia.
Alapvetően két utat vázolt fel, amely a kisüzemek számára a fennmaradás
zálogai lehetnek. Az első a kézzel készített vagy a kézi minőséget megköze-
lítő nyújtógépes technológia a préseléssel szemben. Hagyományos módon
egészen más minőségű, ízű tésztát lehet gyártani. Van, lehet piaca az ilyen
tésztáknak, ahol megfizetik a különleges minőség árát. Ezen az úton nincs
szükség még csak különösebb innovációra sem. A kulcskérdés az, hogy meg
kell találni, szólítani azt a vevőkört, akik értékelik azt a minőségi többletet,
amit a kézi jellegű tésztákkal tudunk adni. Ez nem könnyű, de ha egyszer
sikerült, akkor egy erős márkát tudtunk felépíteni, tudatosan ragaszkodó
fogyasztókkal. Fontos, hogy a megfelelő értékesítési csatornákat válasszuk
a házi jellegű tésztákhoz, amelyeken keresztül elérjük a különlegességekre
fogékony, igényes vevőket. Ma már egyre több olyan üzlet létezik, amely
kifejezetten különleges minőségű, házi jellegű élelmiszerekre szakosodott.
A házi lekvárok, tejtermékek, húsáruk mellett a hagyományos tészták jól
értékesíthetőek, hiszen pont ugyanazt a réteget célozzák, ráadásul sokszor
együtt is van rájuk szükség.
A másik lehetőség a különleges, egyedi tészták gyártása. Ha présgéppel dol-
goznak, akkor felejtsék el a 8 tojásos, szokásos formájú tésztákat. Ezt a na-
gyok biztosan olcsóbban, hatékonyabban és könnyen lehet, hogy még jobb
minőségben is tudják gyártani. Szécsi úr szerint egyáltalán ne gyártsanak
tojásos tésztát, inkább találjanak ki valami különleges, egyedi megoldást,
ami lehetőleg ma divatos. Például bio, teljes kiőrlésű, tönköly, medvehagy-
más, gluténmentes, algás vagy bármi más, ami jól hangzik, felkelti a figyel-
met vagy éppen tényleg szükség van rá mondjuk egészségügyi okból. Ha ez
mellett még finom is, akkor hosszabb távon keresni fogják.
A különleges tésztákkal jó néhányan sikeresen tudtak kitörni abból a ver-
senyből, amelyben a méretüknél fogva reménytelen helyzetük volt. Vannak,
akik még exportpiacokat is találtak a speciális termékeiknek. Azt mondják,
ma már nem a nagy hal eszi meg a kicsit, hanem a gyors a lassút. A tésztások
világában ezt talán leginkább úgy lehetne adaptálni, hogy a gyors kicsi el
tud úszni az éhes nagyhal elől. Magyarán a fogyasztói igényekre való gyors
reagálás (egy-egy divathullám meglovagolása), kreatív megoldások, bátor és
gyors irányváltások azok a módszerek, amelyeket sikerrel lehet szembeállíta-
ni a rendkívül hatékony nagyüzemi tömegtermeléssel szemben.
A kisüzemeknek többszörösen nem könnyű a helyzetük. Az élő munka egy-
re drágább, a kereskedelmi csatornák koncentrálódnak, a nagyipari tészta-
gyártás pedig rendkívül gyorsan fejlődik úgy a minőség, mint a formavilág,
a csomagolás és a marketing területén. Ezek mind a kicsik helyzetét nehezí-
tik, de a fenti stratégiákkal hosszabb távon is sikeresen működhetnek.
KIS TÉSZTAÜZEMEK
lehetőségei
27
