sát feltételezik a jelenség mögött. Mivel
ezzel párhuzamosan a fuzárium fertőzés
is megjelent az érintett búzakalászokon,
ezért a NÉBIH fokozottan ellenőrzi az
új búza mikotoxin szintjét. A gabonafé-
léknél az egyik lehetséges élelmiszerlánc-
biztonsági kockázatot képviselő szennye-
zés a gombák által kiválasztott mikotoxin,
amit néhány fuzáriumfaj is termel.
Fuzáriumfertőzés kisebb-nagyobb mér-
tékben szinte minden évben előfordul. A
hatóság az 1970-es évek óta végzi az őszi
búza fuzáriumfertőzöttségének vizsgála-
tát. Az idei vizsgálatok még zajlanak, de
a 616 minta 90 százalékos feldolgozott-
sága mellett megállapítható, hogy a bel-
ső fuzáriumfertőzöttség – 9,53 százalék
– nem tér el az előző években tapasztalt
átlagos értékektől. –
Az ellenőrzés haté-
konyságát mutatja, hogy utoljára 6-7 év-
vel ezelőtt fordult elő élelmiszer mikotoxin
fertőzése, amely enyhe hasmenést, hányin-
gert, emésztőrendszeri panaszokat okozhat
– nyilatkozta
Gábriel Géza
, a a NÉBIH
igazgató-helyettese.
A búza ára természetesen szinte semmi-
lyen mértékben sem függ a magyarorszá-
gi terméshozamtól és minőségtől, hiszen
azt ma már a világpiac kereslet-kínálat
egyensúlya határozza meg. A belföldi ter-
melés – az érzelmi kötődésen túl – szá-
munkra elsősorban kényelmi tényező,
nem kell messziről vásárolniuk a mal-
moknak az alapanyagot, és mivel így szin-
te kizárólag hazai búzát fognak nekünk
őrölni, így tudhatjuk, hogy milyen minő-
ségre számíthatunk. A búza behozatalra
szoruló országok pékjei messze nincsenek
ilyen jó helyzetben, számukra sokkal ki-
számíthatatlanabb, változóbb lehet a mi-
nőség kérdése.
A világpiaci árak alakulását nehéz meg-
jósolni, de egy rövid körkép valamelyest
segítséget ad ahhoz, hogy a globális búza-
termés helyzetét felmérjük.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasá-
gi Szervezete (FAO) 2015-ben 723 millió
tonnára becsüli a világ idei teljes búzater-
mését, nagyjából 1%-al kevesebbre a ta-
valyi rekord mennyiségnél. Elsősorban az
EU és Oroszország a tavalyi kimagasló ter-
més után várható átlagosabb hozamának
tudható be a prognosztizált csökkenés. A
felhalmozott átmenő készleteket 198 mil-
lió tonnára teszik, így az 1% csökkenés, és
a hasonló mértékű (1,2%-ra becsült) fo-
gyasztás növekedés miatt nincs miért ag-
gódni. Valószínűleg ez az árakon sem fog
jelentősen érződni. Azonban nem szabad
megfeledkezni arról sem, hogy a búza ára
nem önmagában létezik, hanem a többi
gabonaféle kereslete/kínálata is erősen
hat rá. Ha ugyanis kevés kukorica ter-
mett, aminek ettől felmegy az ára, akkor
a takarmánybúzára nagyobb lesz a keres-
let, ami ott is áremelkedést okoz. Ez csak
egy nyilvánvaló példa, de értelemszerűen
az össze gabonaféle árszintje valamilyen
mértékben összefügg, együtt mozog.
Az európai hőség például jelentős mér-
tékben felfelé tolta a kukorica tőzsdei
árát, mivel ennek a növénynek kifejezet-
ten rosszkor jött az extrém forróság. Ez a
hatás az előbb említettek szerint magával
húzta a búza árát is, pedig az akkorra már
a raktárakban volt, és ideális volt az időjá-
rás a búza aratásához.
Az eurobúza tonnánkénti ára augusztus-
ban 45 ezer forint körül alakult. Takar-
mánybúza esetén a legtöbben 42 ezerre
tippelnek, a takarmányárpa és tritikálé
árát ennél egy-két ezer forinttal kevesebb-
re teszik, míg a durumért 60-63 ezer forint
körüli összegre számítanak. Bár összessé-
gében drágultak a gabonafélék, ez nem a
búzának és a kukoricának, sokkal inkább
az árpának, rozsnak és tritikálénak volt
köszönhető. A fő gabonafélék ára az idei
év tendenciájához hasonlóan júliusban
is csak kis mértékben változott. Az ár-
kérdést összefoglalva azt lehet mondani,
hogy ha valami rendkívüli esemény nem
történik (például a forint árfolyam jelen-
tős elmozdulása), akkor nagyjából ki-
egyenlített lisztárra lehet számítani. Egyes
szakértői vélemények szerint bár az el-
múlt hónapokban a jelenleginél mintegy
10% olcsóbban is jegyezték a búzát, mivel
a mostani árak nagyjából megegyeznek
az egy évvel ezelőtti felvásárlási árakkal,
ezért a malmok részéről nem várható ár-
emelés. Reméljük valóban így lesz.
A búza és az abból őrölt liszt a legalapve-
tőbb táplálékaink közé tartozik, a pékek,
a tésztások és bár kisebb mértékben, de
még a cukrászok számára is meghatáro-
zó fontosságú. Az aratás ezért nem csak
a gazdáknak, de nekünk is kiemelkedően
fontos esemény, a következő évi mun-
kánk, megélhetésünk záloga. A földből
kinövő egyszerű fűféléből lesz a kenye-
rünk, a száraztésztánk, és a legtöbb süte-
ményünk is. Az aratás befejezése alkalom
arra, hogy megemlékezzünk erről, és há-
lával gondoljunk arra, hogy a föld idén is
megteremte az ételeink alapanyagait.
15
