Az ipari forradalom, több mint 100 évvel
ezelőtt jelentős gazdasági és társadalmi
változásokat hozott. Akkor a gép az ember
fizikai munkáját vette át. Nem volt vélet-
len az ipari munkásság lázadása a gépek
ellen. Aki ellátogat a pékmúzeumba, még
láthatja azokat az eszközöket, amelyek a
szakmát jellemezték abban az időben, és
megnézheti, hogy milyen nehéz fizikai
munkát követelt a sütőmesterség. Termé-
szetesen részben még ma is így van, de ez
már nagyrészt attól függ, milyen az adott
üzem felszereltsége.
Dagasztógép nélkül már nem lehet mű-
ködni, lisztsiló viszont még nincs minden
üzemben, de ahol már igen, ott tapasztal-
ják, mennyivel könnyebb és egyszerűbb
a használata. Nemcsak a munka lett rö-
videbb és egyszerűbb, hanem a készlet
nyilvántartása és elszámoltatása is. Az
igaz, hogy ezt sok helyen még nem vették
észre és nem is használják, pedig nagyon
fontos lenne. A tészta osztása és feldolgo-
zása ugyancsak gépekkel történhet, egy jó
nyújtógép pedig mindent megér. A leg-
újabb eszközökön már a mobiltelefonok
kijelzőjéhez hasonló kis képernyő mutatja
azt, hogy ez már egy „okos” gép, mert az
informatika által intelligencia is társult
az erő mellé. Van, ahol a péksütemények
gyártása már egy korszerű gyártósoron
történik, és a munkafolyamat gépesítése
számos előnyt biztosított. Nagyobb lett a
termelékenység, kevesebb a hibás, selejtes
termék, és egyenletes a minőség is.
Ha a kemence bejáratát nézzük, már nem
ritka itthon sem a korszerű vetőgép, ami
által már az utolsó munkafolyamat is gé-
pesített. Gondoljuk végig, ha az üzem eny-
nyi területén a gépek vették át a szerepet,
növelve a hatékonyságot és az eredmé-
nyességet, akkor az irodai munkában is
végbe kell mennie hasonló változásoknak.
Ma már mindenki tudja: a számítástech-
nikát nem lehet „megúszni”. Amikor
nyugdíjasok ülnek az Internet előtt és
megfiatalodva élvezik a modern kommu-
nikáció előnyeit (gyerekekkel, unokákkal
tudnak kapcsolatot tartani, fényképen
vagy videón nézhetik szeretetteiket, stb.),
miből gondoljuk azt, hogy a sütőipar lesz
a kivétel, ahol nincs szükség az informati-
ka által nyújtott előnyökre.
A tulajdonos annyi munkatárssal számol-
hat, amennyi a dolgozói száma, PLUSZ a
számítógépek darabszáma. A számítógép,
mint munkatárs, 10-20 évvel ezelőtt még
egy dolgozó egész éves munkabérének
megfelelő összegért volt elérhető. Ma-
napság pedig 1 számítógép ára kevesebb,
mint 1 dolgozó 1 havi munkabérének
költsége. Ezért a pénzért a gép legalább 3
éven keresztül dolgozik nekünk, akár napi
24 órában is. Van ennél jobb beruházás?
Amit látunk, meg tudunk fogni, az köny-
nyen érthető és értékelhető a számunkra.
A hardver, a gép maga az ilyen. A szoftver
számunkra nem látható, de valójában az
összes működést a szoftver valósítja meg.
Ami az üzemi gépekben az erő, a számí-
tástechnikában a szoftver az „ész, a tudás”.
Ma a piaci versenyben nem az erő győz,
hanem az, akinél több tudás van. Jobban
tud számolni, kimutatásokat készíteni és
eredményesebben vezetni az üzemét. A
hangsúly az eredményen és nem az ár-
bevételen van, nem elég megszámolni,
mennyi pénz jön be, hanem tudnunk kell
azt is, elég lesz ez mindenre, a költsége-
inkre és a gépeink valamint a teljes üzem
amortizációjának fedezésére is. Nem elég
csak a mában élni, a jövőre is kell gondol-
ni. Ne feledjük el, a versenyben mindig az
győz, aki előbb lép.
Kácsor István
INFORMATIKÁÉ
a jövő
