November 19-én közgyűlést tartott a Ma-
gyar Pékszövetség a sümegi Hotel Kapi-
tány szállodában. Délelőtt 10 órától a Pék
Akadémia előadásaira került sor, amely-
nek keretében két szakértői előadás hang-
zott el. Az első témája a sütőipar jövőjét,
lehetőségeit igyekezett körbejárni, és az
új értékesítési módszerek, lehetőségek is
szóba kerültek. Az előadó a környező or-
szágok sütőiparának a helyzetét elemezte,
hasonlította össze a hazai problémákkal.
A második előadást egy tanácsadó cég ér-
tékesítési igazgatója tartotta a pályázatok-
ról és más forrásbevonási lehetőségekről.
Az előadások végén élénk megbeszélés,
vita alakult ki.
A helyszínen 15 beszállító cég mini kiál-
lítást rögtönzött, amely egész nap rendel-
kezésére állt a szakmai érdeklődőknek. A
Pék Akadémia előadásai után a kiállító
cégek bemutatkozására is sor került.
Ebéd után, 14 órától vette kezdetét a hi-
vatalos közgyűlés. Az agrárminisztérium
élelmiszer feldolgozási főosztályáról érke-
zett előadó a sütőipar helyzetét kormány-
zati szempontból értékelte. Az előadás a
NAV és a Központi Statisztikai Hivatal
adataira épült, amiről a későbbi vita so-
rán kiderült, hogy sajnos torzítanak. A
KSH ugyanis csak a 4 fő feletti létszámú
vállalkozások adatait gyűjti, miközben a
sütőipar 80%-át a mikro- és kisvállalkozá-
sok teszik ki, amelynek egy része nem éri
el ezt a létszámot. Így a hivatalos, a kor-
mányzat számára könnyen elérhető ada-
tok érezhetően eltérnek a Pékszövetség
által nyilvántartott számoktól.
Amíg a magyar élelmiszer-feldolgozó ipar
foglalkoztatottjainak 23-25%-a a sütő-
iparban dolgozik, addig ennek az iparág-
nak az árbevétele mindössze a teljes élel-
miszer-feldolgozás 5,8%-a! Ez az arány
önmagában megmutatja, hogy mennyire
kézműves jellegű, kevéssé automatizált a
magyar sütőipar.
A nagy munkaerő igény az alacsony jö-
vedelmezőséggel együtt oda vezet, hogy
a munkabérek átlagosan a legalacsonyab-
bak között vannak az ágazaton belül. Ez
természetes módon vezetett oda, hogy
mára komoly gond a szakemberhiány.
A vita során a szakképzés is szóba ke-
rült, a szakma képviselői egyhangúan a
pék-cukrász képzés visszaállítását kérték.
Számítások szerint 50-55%-al csökkent a
tanulók létszáma attól az intézkedéstől,
hogy a közös képzést megszüntették. A
minisztérium képviselője ígéretet tett a
szakképzés felülvizsgálatára.
Elismerte azt is, hogy az alapvető élel-
miszerek közül szinte már csak a kenyér
áfája 27%-os, és bár konkrétum nem
hangzott el, úgy tűnt, hogy támogatják
a csökkentést, amire leghamarabb 2018-
tól kerülhet sor. A pékek felvetették azt
a problémát is, hogy a külföldi tulajdonú
pékségek elbírálása nem azonos a magya-
rokéval. Az előadó elmondta, hogy a köz-
ponti nyilvántartás szerint 92-106 közé
teszik a Magyarországon működő albán
pékségek számát. Ezzel szemben a Pék-
szövetség szerint a valóság ennek a szám-
nak nagyjából az ötszöröse. Az albánok
ugyanis sokszor nem pékségként, hanem
vendéglátóhelyként vagy más néven jegy-
zik be a vállalkozásukat. Sajnos a torzító
statisztikai adatok félrevezetőek lehetnek
a döntéshozók számára.
Az előadás és vita után került sor
Septe Jó-
zsef
elnök úr előadására, amelyben a szö-
vetség idei munkáját, eredményeit érté-
kelte, és mindenekelőtt áttekintést adott a
sütőipar helyzetéről. Kiemelte, hogy csök-
ken a magyar tulajdonú sütőipari cégek
aránya, és ezzel párhuzamosan csökken a
hivatalosan mért fogyasztás is.
Az előadás kitért a munkaerőhiány-
ra, amelyet jelentős részben az alacsony
munkabérek okoznak. Ennek következ-
tében a szakma érezhetően elöregszik, a
fiatalok közül nagyon sokan külföldön,
többszörös bérért vállalnak munkát. A
forráshiány is szóba került, amin például
a kedvezményes áfa tudna segíteni. Kö-
zös, iparági marketingre sem jut, és nem
is kap ilyen irányú támogatást a szakma.
A problémák felsorolása után elnök úr
a rendezvényeket értékelte. Kiemelte és
sikeresnek ítélte a BaGaTech szakvásárt.
Szó esett a Kenyér Világnapjáról és az au-
gusztus 20-i rendezvényekről.
Az előadás végén összefoglalta, hogy
milyen kezdeményezései vannak a Pék-
szövetségnek, hogy a legégetőbb problé-
mákra megoldást tudjunk találni. Minde-
nekelőtt az áfa csökkentés kérdése lenne a
legfontosabb lépés. Hasonlóan szükséges
a szakképzés átalakítása, és a Pékszövet-
ség azt is szeretné elérni, hogy a kötelező
agrárkamarai tagsági díj csökkenjen.
A telt ház előtt zajlott közgyűlés után
este egy zenés-táncos vacsorára került
sor, amelyen a hozzátartozókkal együtt
nagyjából 200-an vettek részt. Az egész
nap jó hangulatban zajlott, eredményesen
zárult. A megbeszélések, viták közösen
megfogalmazott véleménye az volt, hogy
a kormányzat nem a helyén kezeli a szak-
mát. Ezért is van nagy szükség a Pékszö-
vetségre, hogy a sütőipar közösen tudjon
megszólalni, képviselni a véleményét a
döntéshozók felé.
19
MAGYAR PÉKSZÖVETSÉG
közgyűlési beszámoló