Az idei nyár minden volt, csak nem szo-
kásos. Ennyi vihart, esőt talán még a
legöregebbek se láttak egy nyáron, mint
amennyi július elejétől ránk szakadt. Gya-
korlatilag pont akkor kezdődött az esőzés,
amikor a búza aratása. Pedig előtte nagy
remények voltak, úgy nézett ki, hogy kü-
lönösen jó lesz a termés, hiszen egészen az
aratás kezdetéig optimális volt az időjárás.
Utána viszont annyi esőt kapott a gabona,
hogy csak kínkeservvel tudták a gazdák
egyáltalán betakarítani a termést. Volt,
ahol a kombájn is alig tudott rámenni a
felázott földre. Cikkünk írásakor 98% kö-
rül áll a búza betakarítása, de a szakértői
vélemény szerint a maradék már nem lesz
jó semmire sem.
Ehhez képest az 5 millió tonna betakarí-
tott búza szép eredmény, még mindig át-
lagon felüli, de egyértelmű, hogy több is
lehetett volna. Különösen akkor, ha a ter-
melők jobban ügyeltek volna a sárga rozs-
da elleni védekezésre, és a pocokirtást se
hanyagolták volna el. Idén sokfelé nagyon
nagy kárt okoztak a rágcsálók.
A legnagyobb baj azonban nem a termés
mennyiségével, hanem a minőségével
van. Egy „normális” évben a termés 80%-
a malmi minőségű szokott lenni, amitől
idén nagyon elmaradtunk. A felvásárlást
most intéző malmok szerint a termésnek
csak mintegy 40-45%-a éri el azt a minő-
ségi szintet, amire nekik szükségük van
ahhoz, hogy a sütőipar részére megfelelő
lisztet tudjanak őrölni.
A világban hasonlóan alakul az idei bú-
zatermés, azaz a mennyiséggel nincs
probléma, de relatíve kevés az igazán jó
minőségű áru. Ez oda vezetett, hogy az ét-
kezési- és a takarmánybúza ára elszakadt
egymástól. Miközben a jó minőségű búza
ára elkezdett emelkedni, a takarmány-
nak valóé csökkenésbe fogott. A magyar
termelőkre ez a folyamat nagyon draszti-
kusan hatott, és nagyon úgy tűnik, hogy
túl is reagálták a helyzetet. A takarmány
minőségű búzától igyekeznek szabadulni
– mondván, hogy csökken az ára, adjuk
el addig, amíg még kapunk érte valamit
–, az étkezési minőséget pedig vissza-
tartják. Ez értelemszerűen az olló továb-
bi nyílásához vezet, amit már nem teljes
mértékben indokol a világpiaci helyzet.
Ráadásul a magyar termelők elkényezte-
tett helyzetben voltak, eddig nem nagyon
kellett foglalkozniuk azzal, hogy milyen
fajta búzát vetnek. Ha jó minőségű vető-
magot választottak, akkor ugyan többet
kaptak a termés tonnájáért, de kevesebb
is termett belőle. A gyengébb, de nagyobb
hozamú vetőmaggal végső soron hasonló
pénzügyi eredményt lehetett elérni. Ezért
eddig nem nagyon törődtek azzal, hogy
mit is vetnek, csak búza legyen. Ezt a ké-
nyelmes helyzetet most szó szerint elmos-
ta az eső, és alapos felbolydulást okozott a
gazdák között.
A további kilátások is az eddig folyama-
tot látszanak erősíteni. Kukoricából igen
jó termést várunk, ugyanis ennek nagyon
jót tett a júliusi esőzés. Talán soha nem
voltak még ilyen erőteljes, zöld kukorica-
táblák szerte Magyarországon, mint idén.
Mivel a kukorica nálunk elsődlegesen ta-
karmányozási célt szolgál, és várhatóan
lesz belőle bőségesen, így minden bizony-
nyal olcsó lesz. Ez pedig a takarmánybúza
árát tovább fogja lefelé nyomni.
Azt már említettük, hogy globálisan a
magyarországihoz hasonló a búzatermés,
de nézzünk körül egy kicsit a számunkra
fontos közeli országokban. Romániában
jó termést várnak, Erdélyben a magyaror-
szágihoz hasonlóan minőségi problémák
vannak, de lent délen, az Olt völgyében
kifejezetten jók a kilátások. Ukrajnában
is jó termést várnak, és úgy tűnik, a mi-
nőségük javul az előző évekhez képest. Az
ukrán búza valószínűleg meg fog jelenni
az európai piacokon. Franciaországban
meglehetősen gyenge minőségű a termés,
Németországban ennél jobb, de ott sem
kiemelkedő.
Mit jelent mindez nekünk, pékeknek,
száraztésztásoknak, akik a legnagyobb
vevői vagyunk a malomiparnak? Sajnos
nem sok jót. A liszt ára várhatóan nem
fog csökkenni, hiába volt átlagon felüli
a termés mennyisége. Ráadásul mivel a
malmok nehezen találnak jó minőségű
búzát, minden bizonnyal lesznek gondok
a lisztek minőségével is. Az étkezési és a
takarmány búza ára közötti soha nem
látott szakadék egészen biztosan soka-
kat fog csábítani arra, hogy az olcsó, ta-
karmánynak való búzával, de legalábbis
határesetekkel ügyeskedve, bekeverve
igyekezzenek lisztet őrölni. Ez nagyon
szerencsétlen helyzeteket eredményezhet,
ahol a tisztességes malmok, a minőségre
ügyelő pékek, tésztások versenyhátrányba
kerülhetnek.
–
A sütőipar a malmok és a kereskedelem
szorításában vergődik
– mondta
Septe
József
, a Pékszövetség elnöke. Ez ebben
a helyzetben különösen igaz. Nem lesz
könnyű dolga a pékeknek és a tésztások-
nak, nagyon oda kell figyelni, hogy a pén-
zükért megfelelő minőséget kapjanak.
Mi lehetne hosszú távon a megoldás? A
vertikális integráció. Ez a csúnyán hangzó
kifejezés azt jelenti, hogy a termelői, gyár-
tói lánc minél több eleme van egy kézben.
Képzeljék el azt a helyzetet, hogy mond-
juk vannak földjeik és hozzá malmuk is.
Valamivel egyszerűbb lenne az ártárgya-
lás, nem? Pont úgy, mint a saját boltok
esetében, csak fordított irányban. Sajnos
ez nem annyira egyszerű, mint a sétáló-
utcán nyitni egy üzletet, nyilván ezért is
van rá jóval kevesebb példa. Pedig meg-
oldást jelentene arra a problémára, hogy
egyenlőtlen felek esetében a termelői lánc
során keletkező nyereség nagy része a leg-
erősebb szereplőnél fog lecsapódni, ahe-
lyett, hogy mindenkinek hasonlóan jutna.
Nagyon kevés olyan magyar pékség vagy
tésztagyár van, amelyiknek egyedül meg-
éri fenntartani egy malmot. De közösen,
többen együtt már el lehetne rajta gondol-
kodni! Ehhez persze túl kellene lépni a ke-
let-európai bizalmatlanságon, az egymás
kijátszására épülő „stratégiákon”. Már az
is ebbe az irányba tett lépés lehetne, amit
Septe úr vetett fel, hogy közös beszerzési
szövetkezetre lenne szükség, amely egy-
ben tudna fellépni a malomiparral szem-
ben. Később innen lehetne továbblépni
a saját malom, malmok irányába. Kicsit
sarkosan fogalmazva valószínűleg vagy
a malmok fognak pékségeket vásárolni
vagy fordítva. Melyiket szeretnék inkább?
Ezúton is köszönjük
Pótsa Zsófiának
, a
Gabonaszövetség főtitkár asszonyának a
szakmai segítségét, amit cikkünk megírásá-
hoz nyújtott!
15
AZ IDEI ARATÁS
eredménye
