A kiszolgálás szerintem kicsit szervezetlen volt, és így elég lassan
haladt. A személyzet világoskék pólót viselt. Ez elsőre nekem za-
varó volt, de ott, abban a városban, abban a környezetben nem
volt bántó. Jó, ha egy üzlet kinézete tükrözi az árusított termékek
színvonalát. Számomra mindezek átlagos süteményeket sejtet-
tek. De akkor mégis mitől volt olyan sikeres az Országtorta, ha
itt csak átlagos termékeket kapunk?
Közben néhány törzsvevőnk is megjelent a sorban, és egyikük-
nek ismerősök is voltunk, de nem tudta, hogy honnan. Nem sap-
kában és fehér ruhában voltunk. Beálltam a sorba, és rendeltem
fagylaltot, hogy ne üljünk ott tétlenül. Amikor fizettem, léleksza-
kadva szaladt Gellért, hogy ne fogadjanak el pénzt tőlem. Nem
szeretem, ha azt hiszik, hogy potyázni akarok.
Tudom milyen, amikor a legnagyobb rohanásban beállít néhány
kolléga, és feltart minket a munkában. Ennek ellenére Gellért
nagyon kedvesen fogadott minket, és mindenfélével kínált ben-
nünket. Sokat beszélgettünk, közben befutott édesanyja, Kati is.
Volt miről beszélgetnünk, és sok tapasztalatot cseréltünk. Meg-
mutatta a fagyikészítő műhelyt is, de a cukrászműhelyt nem lát-
tuk, mert az egy közeli településen működik, nemrég építették.
Időnként jelentkezik nálam egy-egy ember, hogy OKJ tanfo-
lyamra jár, és kellene neki gyakorlati hely. Mindig elküldöm
őket, mert az OKJ tanfolyamon előírt gyakorlati idő jóformán a
bemosakodásra sem elég. Dédapám 17 évig vándorolt cukrász-
dáról cukrászdára, mire annyi szakismeretet gyűjtött össze, hogy
üzletet nyithatott. Tudom, most más a világ. Nem vitaanyagnak
szánom a gondolataimat. Ha valaki OKJ tanfolyam után jött hoz-
zám, hogy szeretne cukrászként dolgozni, bevallom, még sosem
volt merszem felvenni ilyen képzés után.
Nos,
Szó Gellért
minden eddigi előítéletemet megcáfolta, ugyan-
is ő is OKJ tanfolyamot végzett. Igaz, ő volt tanulmányúton Nyu-
gaton, ahol gyűjtött sok tapasztalatot, és egy olyan technológiát
honosított meg a műhelyében, amit Magyarországon nem na-
gyon ismernek. Megkínált süteménnyel. Ettem én már Párizsban
is St’Honoré tortát, de nem hagyott olyan emléket, mint amit
Gellért üzletében fogyasztottam. Az oroszkrém torta pedig olyan
finom volt, hogy én nem nevezném oroszkrémnek, inkább a cá-
rok mannájának hívnám, olyan élvezetes volt.
Lehet, hogy az az OKJ tanfolyam, amit Gellért végzett, magas
színvonalú volt, de az a gyanúm, hogy inkább a személyiségében
és hozzáállásában kell keresni azt a tulajdonságot, ami sokakból,
akik a cukrászatot választották élethivatásul, bizony hiányzik.
Gellért csak minőségi anyagokat használ. Szerintem túlzásba is
viszi, mert bizonyos minőségen felül, véleményem szerint már
nem mérhető a különbség, csak az ár, de ez az ő baja. Szigorú-
an betartja a technológiát. Ízeket kombinál, és van érzéke ahhoz,
hogy megfelelően társítsa őket. A szakmája iránti sugárzó alázata
az egyik legnagyobb erénye. Könnyű neki, testvére és édesanyja
is segíti. Családi vállalkozás, ami mindig többet ad, mint a csu-
pán üzleti szemlélet, ahol csak azt nézik a tulajdonosok, hogy mit
mutat a kassza. Ha nem megy az egyik bolt, bezárják. Ez valahol
Amikor új cukrászda nyílik valahol az országban, előbb-utóbb
felkeresem. Így volt például a váci Desszertszalonnal, és sorol-
hatnám a többit is. Természetes, hogy a régi, jól ismert helyek-
nél is szeretek megállni, és inkognitóban felmérni a cukrászdát.
Nem mindig számolok be az élményeimről, de most megteszem.
Salgótarjáni kirándulásunk nem kis részben az Országtorta kap-
csán kialakult forgószél miatt vált igen aktuálissá. Szocialista
város, sok üzemmel, a nehézipar egyik szilárd bástyája volt va-
laha. Mára nem sok maradt belőle, már ami a nehézipart illeti,
de megmaradt a város szerkezete, ami a fénykorának építészeti
stílusát és minőségét jól tükrözi még napjainkban is. A nehézipar
eltűnése ellenére lehet élet a városban, mert egy multinacionális
gyorsétteremlánc is működtet itt egy egységet. Közel az Unióban
már jelentőségét vesztett szlovák határ.
Érdekesnek ígérkezett a kirándulás Országtorta nélkül is, ami-
kor kiszálltunk az autóból a 16 (?) emeletes ház árnyékában. Első
érdeklődésünkre tudták, hogy hol van a kézműves cukrászda. A
hely, ahol az üzlet meghúzza magát, egy bevásárlóközpont háta
mögött található. Mint említettem, a város még magán hordozza
a szocialista múltat, és ez erre az objektumra is érvényes. A széles
utca, ami átvezet a bevásárlóközpont alatt és között elég lehango-
ló az ott parkoló autókkal és a raktárokkal, műhely bejáratokkal.
Ide nyílik a cukrászda is, ami nem válik ki a környezetéből. Pon-
tosabban mégiscsak kiválik, ugyanis hosszú sor kígyózik előtte.
Nem is egy, kettő! Az egyik fagyiért, a másik az Országtortáért.
Vasárnap van. A sorok nem fogynak. Érkeznek a kocsik, parkol-
nak és a sor végére állnak a jövevények. Vajon mi csalogatja őket
ide a környékről, sőt még messzebbről is? Miközben figyelem,
több szlovák rendszámú gépkocsi utasai is a sor végére állnak. Mi
kihagytuk a sorállást, inkább beültünk a cukrászda részbe, ahol
jól nyomon lehetett követni az üzlet működését.
38
ÚJ CUKRÁSZDA
