a csokoládé készítésnek. Az érlelés során
banánlevelekkel letakarva nagyjából hét
napig fermentálódik a kakaóbab, amely-
nek során elnyeri a jellegzetes ízét. –
Ha
ezt a lépést kihagynánk, a csokoládénak
semmilyen íze nem lenne. Én kóstoltam
ilyen „csokoládét”, higgyék el, bár ponto-
san úgy nézett ki, de mégsem volt semmi
köze ahhoz, amit csokoládénak ismerünk
– mesélte Alexandre. Ezt a folyamatot
a legkülönfélébb fermentált, erjesztett
anyagok felhasználásával szimbolizálták.
Azaz végső soron egyfajta ötletadónak
használták ez a technológiai lépést, ami
az almabor, a görög joghurt, a kaukázusi
kefir, a belga sör megjelenéséhez vezetett.
A történet alakítja a desszertet vagy a
desszert a történetet? Mindegy, akár
mindkettő is igaz lehet, hatnak egymás-
ra, együtt élnek, részei egymásnak. Ez az
a plusz, amit ma hozzá tudunk tenni a
termékeinkhez, hogy a kiváló még kivá-
lóbb legyen. Ennek a napnak világos volt
az üzenete. A csokoládé – és azon belül a
Callebaut termékei – olyan történeteket
kínálnak, amelyek a trópusi esőerdőktől
a generációkon átörökített európai kéz-
műves tapasztalatokig megragadhatják
az emberek figyelmét. Ha jól használ-
juk őket, értéket adhatunk át, magasabb
szintre emelve a desszertkultúrát.
9
történeteket
